A voksolás menetrendje szerint az első körben a legkevesebb szavazatot kapott város esett ki, majd újra választaniuk kellett a döntést meghozóknak, egészen addig, amíg valamelyik pályázó meg nem kapta a szavazatoknak több mint a felét.

Első nekifutásra az orosz főváros, Moszkva esett ki a versenyből, majd a folyamat gyorsaságának köszönhetően alig öt perc múlva már az is kiderült, hogy csak európai metropolisz maradt a legjobb háromban; a második körben New York kapta a legkevesebb támogató voksot.

Idős londoni úr, akinek valószínűleg ez volt élete egyik legszebb élménye (fotó: Reuters)

Maradt a két fő esélyes, Párizs és London, valamint a titkos favoritként elkönyvelt Madrid, azaz addig érvényesült a papírforma. Így maradt ez a továbbiakban is, hiszen a belga NOB-elnök pókerarccal közölte a harmadik kör végén: "Madrid nem vesz majd részt szavazás következő fordulójában".

Egy kérdés maradt tehát: London harmadszor vagy Párizs szintén harmadszor?

Végül hasonlón rövid idő alatt szavaztak a záró fordulóban is, azonban ennek az eredményét már nem azonnal hirdette ki Jacques Rogge, hanem negyvenöt percig váratta a hivatalos bejelentéssel a Párizsban és Londonban összegyűlt hatalmas tömeget, illetve az eseményeket a képernyő előtt figyelemmel kísérő több százmillió tévénézőt.

A hivatalos bejelentés végül 13:49-kor, az olimpiai himnusz után hangzott el:
"A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak abban megtiszeltelésben van része, hogy bejelentheti: a 2012-es olimpia rendezési jogát London nyerte el" - mondta Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság belga elnöke.

London a 104 szavazat közül 54-et szerzett meg, Párizs ötvenet, azaz rendkívül szoros küzdelemben győzött az Egyesült Királyság fővárosa.

David Beckham Colin Jacksont, Jonathan Erwards Deborah Jevanst öleli Szingapúrban, a döntés után

A döntés hírére a londoni Trafalgar téren összegyűlt tömeg örömujjongásban tört ki, és az ünneplés azóta is tart. Természetesen a brit pályázatot támogató nagyságok is rendkívül boldogok voltak.

"Nagyon várom a 2012-es játékokat, szerintem fantasztikus esemény lesz" - lelkesedett például Vilmos, a királyi család hercege.

Tony Blair, a britek miniszterelnöke pedig a Sebastian Coe vezette szervezőbizottságot méltatta: "Még soha nem láttam ilyen jól szervezett együttműködést semmilyen terület, amellyel kapcsolatba kerültem."

Párizsban - érthetően - egészen más a hangulat: a franciák az utolsó hetekig favoritjai voltak a versengésnek, így a bejelentés sokként érte őket. Így volt ez már csak azért is, mert a 2008-as kandidálásuk után másodszor is úgy veszítettek, hogy gyakorlatilag tökéletes pályázatot nyújtottak be.

"Soha ilyen magas színvonalú versenyben nem volt részünk, soha 20-40 millió dollárt nem áldoztak a kandidálók csak a pályázatokra. Sebastian Coe csodálatos beszédet tartott a záróprezentációk során, a fiatalság visszahódítása, a sport és az olimpia szeretetének kiterjesztése valóban olyan közös érdek, amelynek ilyen szuggesztív kifejtése alighanem London oldalára állított néhány bizonytalan szavazót" - nyilatkozott az MTI-nek egyik NOB-tagunk, Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.

A NOB másik magyar tagja, a MOB főtitkára, Aján Tamás azt is elárulta, hogy ő Londonra szavazott.

"London győzelme tiszta és igazságos versenyben született meg: magam is az angolok pályázatát támogattam, miután ez tűnt a leginkább egységesnek, ez ígérte a legtöbbet a résztvevő országok számára. Kissé meglepett, hogy Madrid végül a harmadik körben búcsúzott, elvégre Juan Antonio Samaranch, a NOB volt elnöke minden tekintélyét latba vetve próbált lobbizni a spanyol főváros mellett. Viszont úgy látszik, az a háttéralku, amelyről egyre többet hallani - vagyis hogy London és Madrid megállapodott, hogy amelyikük előbb kiesik, az igyekszik a másik felé terelni a szavazótáborát - meghozta a gyümölcsét" - értékelte a mai döntést a távirati irodának adott nyilatkozatában Aján Tamás