Hírek : A Cornexi aranytörténetet írt |
A Cornexi aranytörténetet írt
Várki 2005.05.24. 15:57
Óriási ünneplés kezdődött vasárnap Fehérvárott, miután a Cornexi-Alcoa-HSB Holding női csapata megnyerte a sportág történetében először tisztán magyar érdekeltségű EHF-kupa-döntőt. A játékosok és a vezetők a csapat rajongóival, szponzoraival együtt önfeledten vigadtak a klub eddigi legfényebb sikerén, és valamenynyien megérdemelten lehettek boldogok, hiszen Sugár, Siti Bea, Balogh, Tápai, Lőw és a többi aranylány csodát tett az esélyesebbnek tartott, a harmadik számú európai kupa elhódításával már negyedszer próbálkozó, de feltűnően nagyot betliző Győri Graboplast ellen. A győriek a finálé első találkozóján 27-21-re diadalmaskodtak, majd a visszavágón a Cornexi 28-19-re szinte lemosta őket (a Cornexi legutóbb 2003. október 4-én győzött a Győr ellen).
Kevesen voltak olyan optimisták a múlt héten, mint a fehérvári szakvezetők és a csapat tagjai, akik úgy vélték, képesek a győri találkozón összeszedett hatgólos hátrány ledolgozására. Pedig sikerült, és ezzel sportági történelmet írtak Szabó Edina edző tanítványai.
Rendkívül hosszú út vezetett ehhez a fényes sikerhez, és bizony voltak olyan időszakok, amikor éveken át azon kellett dolgoznia a klub vezérkarának, hogy életben maradjon Fehérvár egyetlen első osztályú női csapata. A jelenlegi klub jogelődje, a Szikra SC 1947-ben alakult, s kézilabdával 1952-től foglalkozott. A női együttes 1968-ban a MÁV Előre és a VT Vasas összevonásából alakult meg, s 1969-ben már Köfém SC néven harcolta ki az NB II-be jutást Mezőszentgyörgyi László edző vezetésével. A csapat látványosabb fejlődése 1975-ben indult meg, immár az NB I B-ben, amelyben 1992-ig szerepelt. A Köfém SC 1993-tól megszakítás nélkül tagja az NB I-nek.
Belépett a csapat szponzorai közé az Alcoa, majd a Cerbona élelmiszeripari cég, amely - a várossal karöltve - megmentette és sínre tette a klubot. Az ötéves Cerbona-korszakot 1999-től a máig tartó fényes Cornexi-időszak követte (1999-től rendre az öt között végzett a csapat a bajnokságban). Ebben az évadban a HSB Holding is a támogatói közé lépett. Az együttes előrelépését olyan válogatott csillagok sora segítette, mint Németh Helga, Kulcsár Anita, Virincsik Anasztázia, Deli Rita, Sugár Tímea, Balogh Bea, Szabó Valéria, Elena Korgyuk, Viktoria Uljanics. A korábbi kitűnő edzők - Barabás Zsolt, Horváth Ervin, Berzsenyi Mária, Pánczél Barabás, Köstner Vilmos, Zsiga Gyula - után a rendkívül agilis Szabó Edina, a volt válogatott irányító, a francia válogatott egykori technikai vezetője ült a kispadra. A legfényesebb siker, az EHF-kupa megszerzése egyértelműen az ő szakmai munkáját dicséri.
"Még nem volt időm és lehetőségem, hogy újra megnézzem a vasárnapi mérkőzést, de szinte minden mozzanatára jól emlékszem - mondta Szabó Edina, aki nagyon elégedett volt csapatával. - Mindent megtettünk a felkészülés során, hogy a sorsdöntő csatában legyőzhessük a Győrt, és sikerült. Tükrözte tanítványaim jó fizikai és lelki állapotát, hogy a szünetig csak hat gólt kaptak, vagyis tökéletesen összpontosítottak, és bírták erővel a küzelmet. A folytatásban is ez maradt a jellemző a mérkőzésre. Érdekes, hogy a csarnokban egyetlen üveg pezsgő sem volt a Cornexi-táborban, amely pedig titkon reménykedhetett a győri első találkozó után. Hiszen azon a mérkőzésen is megálltuk a helyünket, pedig akadt néhány kulcsjátékosunk, aki elmaradt legjobbjától. Nem így a viszavágón! Ezúttal a szív, az akarat és az egység diadalát jelentősen segítette az együttes szigorú taktikai fegyelme. A városházán kezdődött az ünneplés, majd családias környezetben folytatódott. Semmi túlzás, semmi rendkívüli nem történt, de valamennyien nagyon jól éreztük magunkat. Az egynapos pihenő után folytatjuk a munkát a programunk szerint. Fontos bajnoki meccsek következnek."
Győrött az MK-győztes és már minimum bajnoki ezüstérmes lányok megmagyarázhatatlan fiaskója - különösen úgy, ahogy elszenvedték - a döbbenet erejével hatott a szurkolókra, akik azonban - úgy tűnik - nem haragtartóak. A vereség után valóban meglepetésként hatott, hogy amikor a tönkrevert együttest szállító autóbusz vasárnap este begördült a győri városháza elé, a várakozó szurkolók viharosan ünnepelték kedvenceiket. A forró köszöntést Sirina Irina csapatkapitány köszönte meg. A csapat szakmai munkáját irányító Róth Kálmán edző viszont okkal fogalmazott keményen.
"Ez a vereség már érett, s annak a folyamatnak a végpontja volt, amely még április tizedikén Lipcsében kezdődött, ahol igen gyengén játszva hatgólos vereséget szenvedtünk - kezdte az álmatlanul töltött éjszaka után Róth Kálmán. - A németek elleni visszavágóra, majd a Cornexi elleni két találkozóra még talpra álltunk, de aztán május hatodikán Dunaújvárosban már betliztünk. Nincs vezéregyénisége a csapatnak, bár egyesek úgy érzik, ők azok. A csapatjáték helyett az egyéni próbálkozások kerültek előtérbe. Nem tett jót az sem, hogy korán nyilvánosságra került, három játékossal nem hosszabbítunk szerződést, és ők Dunaújvárosban folytatják. Ezek a lányok ugyan becsülettel küzdenek, de érzékelhető, hogy fejben már nincsenek nálunk. Ami pedig a vasárnapi kudarc okait illeti, együttesünk játékában még nyomokban sem láttam viszont a megbeszélt taktikát."
Közrejátszhatott az is a botlásban, hogy talán túlságosan is biztosak voltak a lányok sikerükben. Elringathatta őket a tény, hogy a Fehérvár elleni utóbbi 26 mérkőzésből 21-et megnyertek, hogy a közelmúltban biztos, négygólos győzelmet arattak Székesfehérvárott, és az EHF-kupa-döntő visszavágójára is hatgólos előnyt szereztek.
"Nem volt csapatjátékunk, a kapusaink gyengélkedtek, a védekezésünkben is sok volt a hiba, a támadójátékunk pedig csődöt mondott - folytatta Róth Kálmán. - Nem segítették egymást játékosaink, elmaradtak a zárások, szétestek az úgynevezett páros kapcsolatok. Ellenfelünk leginkább mégis amiatt kerekedett fölénk, amit nem kell tanulni. Ez pedig a szív, az akarat, a küzdőképesség. Az első félidőben csak hat találatot értünk el, majd tíz perccel a befejezés előtt még csak tizenegy gólnál tartottak. Erre pedig nem illik más jelző, mint hogy katasztrófa."
|