A 2003-as horvátországi világbajnokságon két kör után rendkívül nehéz helyzetbe került a csoportjában az akkori szövetségi kapitány, Mocsai Lajos csapata, a harmadik fordulóban pedig, amelyet akkor is szerdán játszottak, éppen úgy Szlovénia várt a mieinkre, mint most.

Az előző napon a németektől elszenvedett váratlan vereséget muszáj volt jóvá tennie együttesünknek, de még önmagát is meglepte azzal, hogy tizenhárom góllal, 38-25-re elverte a szlovénokat.

A góljainknak több mint felét két átlövő, az ezen a poszton debütáló Ferling Bernadett és Radulovics Bojana szerezte: 10-et, illetve 11-et.

Aztán kiderült, nem az ellenfél ilyen gyenge, hanem a magyarok ilyen jók. (Szlovénia ezek után tönkreverte Dániát, és felülmúlta Németországot is, míg Magyarország a döntőig menetelt.)

Szlovénia oszlopai már akkoriban is a ljubljanai Gyerepasko, Freser, Doler és Oder voltak: tegnap előtt, Szentpéterváron ők négyen lőtték szét a jóval esélyesebbnek hitt koreaiak hálóját.

A világ egyik legjobb, ha nem a legjobb átlövő párját alkotó Gyerepasko és Freser jobbal, illetve ballal 12-et és 9-et vágott be, Doler a beállóból szintén kilencet, Oder pedig hetet a szélről.

Legalább ilyen fontos figyelmeztető jel, hogy valamennyien igen magas, hetven százalék körüli találati aránnyal dolgoztak, a tizedik perc után folyamatosan elhúztak Koreától, s meg sem álltak 42-35-ig.

A két távoli bombázó kikapcsolása azért is növelné sokszorosára ma délután háromtól a magyar esélyeket, mert hétfőn Korea ellen rajtuk kívül – egyetlen kísérlettől eltekintve – meg sem próbált senki más a kapuba találni a posztjukról.

Mondhatni éppen ott a legerősebb Szlovénia, ahol Magyarország egyelőre a leggyengébb, hiszen mostani átlövőink támadásban alig-alig eredményesek, feladatik egy részét talán ma is az irányító Ferlingnek kell átvennie.

Tegnap, Angola ellen az ő beállítása vitt lendületet a játékba, ötször volt eredményes, ma lehet, hogy megint a duplájára lesz szükség. És nemcsak tőle.