- Alig fél évet bírt csak ki az ötödik földrészen – kérdeztem az egykori százhalombattai játékost.

- Ausztráliában alapvetően nagyon jól érezzük magunkat. Ami viszont mégis repülőre ültetett, az az edzői munka ottani hiánya. Rövid idő alatt bebizonyosodott ugyanis, hogy a 2000-ig nagy nehezen felépített alapokat teljesen hagyták szétesni. Márpedig megint a nulláról elkezdeni úgy, hogy semmi bíztató jelet nem láttam – ez még az én lelkesedésem mellett is kevésnek bizonyult. Mivel ott nem megy, ezért próbálkozom ismét Magyarországon.

- Miért éppen a Spartacus köztudottan ugyancsak meggyengült női csapatát választotta?

- Ez nagyon egyszerű. Nem választásról volt szó, hanem az egyetlen lehetőségről. Felhívott ugyanis a klub elnöke, Pazár Sándor telefonon, s felajánlotta: legyek a csapat edzője. Bár eddig még nincsen közöttünk végleges megállapodás, ennek ellenére eljöttem, mert valóban nagyon szeretnék edzősködni. Mivel a Spartacus teljesen amatőr játékosokra épít ebben a most kezdődő 2005/2006-os szezonban, így a napi egy edzés mellett én is vállalhatok más munkát. Konkrétan: testnevelő tanári állást kértem, tehát dolgozni akarok. Ha ezt megkapom, aláírjuk a szerződést. Ha nem, néhány héten belül visszamegyek Ausztráliába, mert nyelvtanárnő feleségemnek szeptember végéig el kell döntenie: megújítja-e szerződését a 2006-os esztendőre.

- Ön a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) előadójaként korábban Bengt Johanssonnal, a svédek világhírű edzőjével párban – elsősorban az óceániai szigetvilág országaiban - rendszeresen népszerűsítette a kézilabdázást. Ezekről a szereplési lehetőségekről is lemondana a „Szpari” kedvéért.

- Határozott nem a válaszom. Johanssontól jelenleg is vannak feltételes módban fogalmazott lehetőségeim, például Iránba mehetnék előbb-utóbb. Amennyiben szerződünk, ezeket a rövid távolléteket írásba akarom foglalni.

- E hét végén kezdődik a hazai pontvadászat. A kőbányai együttest mire tartja képesnek.

- Mindenki féltett a kiesés lehetőségétől, én azonban így is belevágok. Pedig nem kevesebb, mint kilenc játékos ment el. Veszeli 163, Pőcze 111 gólt lőtt az elmúlt szezonban – talán ennyi elég a veszteség nagyságáról. Mindössze három, rutinos játékos maradt: Halmai Csilla, Nagy Andrea és Víglási Zsuzsa. Hétfőn érkeztem, s még aznap edzést tartottam. Majd elválik, mire leszünk képesek a zömében 1985-1986-os születésű játékosokkal. Pénteken a Kőér utcában nem kisebb ellenfelet, mint a Cornexi-Alcoa gárdáját fogadjuk a nyitányon. Utána tíz napunk lesz, hogy egy kicsit jobban megismerkedjünk a lányokkal. A következő hazai meccsünk ugyanis kiesési rangadónak mondható: a Békéscsaba látogat hozzánk.

Forrás: Sportfórum.hu – Jocha Károly